IN: <\/strong>Partit\u00fara Irodalomtudom\u00e1nyi foly\u00f3irat, X. \u00e9vfolyam, 1. sz\u00e1m, 2015, 3-18. oldal, ISSN 1336-7307<\/p>\n DOI: <\/strong>10.17846\/PA.2015.5.1.3-18<\/p>\n Absztrakt<\/strong><\/p>\n M\u00edg a 18. sz\u00e1zadi reg\u00e9nyekben a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l t\u00e1voli helyek alak\u00edtott\u00e1k a g\u00f3tikus k\u00e9pzelet ikonikus tereit, addig a 19. sz\u00e1zad \u00edr\u00f3i felfedezt\u00e9k a nagyv\u00e1rosban rejl\u0151 borzalmaknak, s a sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta a metropolisz kiapadhatatlan forr\u00e1s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt a g\u00f3tikus \u00e9s a horror t\u00f6rt\u00e9neteknek. A jelen essz\u00e9 arra tesz k\u00eds\u00e9rletet, hogy \u00f6sszevesse a g\u00f3tikus v\u00e1ros \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t edgar Allan Poe A t\u00f6meg embere (1840) c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1ban, a nagyv\u00e1rosi horror egyik els\u0151 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ban, illetve a metropolisz egy k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, Clive Barker \u00c9jf\u00e9li etet\u00e9s (1984) c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben, amely k\u00e9t elbesz\u00e9l\u00e9st sz\u00e1mos izgalmas kapocs k\u00f6t \u00f6ssze. Lez\u00e1r\u00e1sk\u00e9ppen pedig Barker elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek Ry\u0217hei kitamura rendez\u00e9s\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt filmadapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t (2008) vizsg\u00e1lja, hiszen ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer Poe elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00fajra\u00edr\u00e1sak\u00e9nt olvashat\u00f3: mindh\u00e1rom t\u00f6rt\u00e9net arr\u00f3l sz\u00f3l, ahogyan a flaneur felfedezi a nagyv\u00e1ros rejt\u00e9lyeit, s el\u00e9rkezik arra a pontra, ahol a racion\u00e1lis vil\u00e1g m\u00f6g\u00f6tt megpillanthatja az h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letet ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 \u00a0irracion\u00e1lis er\u0151ket.<\/p><\/blockquote>\n