Kovács Árpád
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam XIX. , Szám 2, 2024, 13-22. oldal , ISSN 1336-7307 DOI: 10.17846/PA.2024.19.2.13-22 Absztrakt:
A tanulmány Gárdonyi Géza regényének elemzése során a narratív fikció többletét igyekszik feltárni Boldog Margit történetileg dokumentált alakjának művészi átírása, újraértelmezése érdekében. Az elemzésben kifejtjük az életvilág regényi modelljénekGárdonyinál kialakított sajátosságait; ugyanis az életvilágot ez az elbeszélés nem az empirikus adottságokkal azonosítja, hanem a fikcióban testet öltött létlehetőség aspektusából világítja meg. Ennek jelentéstartománya konkretizálódik a narráción túlmutató figurális azonosítás metamorfózisaiban. Itt az elbeszélés domináns képződménye az „örök liliom”, melynekprózanyelvi alakváltozatai a cselekményvilágot szövegvilággá valósítják át, ahol a figura szakrális kontextusai is megnyilvánulnak. Így többek között a kert szimbolikája is, amely a jegyes, illetve az áldozat konceptusait mozgósítják, például az Énekek éneke és a Getszemáni kert liliom-alakzatai kapcsán.
