Pál Száz
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam: XIV. , Szám 2, 2019, p. 37-64. , ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2019.14.2.37-64
Absztrakt:
Jelen tanulmány egy olyan kutatás részeredménye, amely azokat a nemnémet nyelvű (tehát kevésbé hegemón) nyelveken, elsősorban magyarul és csehül írt, Bosznia-Hercegovináról szóló heterogén műfajú szövegek halmazát vizsgálta, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt (1878–1918) írtak. A tanulmány a temető heterotópiáját elemzi, közelebbről, hogy hogyan tekintenek a szarajevói muszlim temetőkre az említett szövegcsoport ide vágó leírásai. Ahogy Michel Foucault kiemelte, a heterotópiákat a kultúra konstruálja meg, ennélfogva e leírások többet rögzítenek mint puszta tértapasztalatot: a kulturális idegenséggel, az másikkal való találkozás élményét. Ezzel a hetero-imázzsal találkozhatunk Adolf Strausz etnográfiai munkájában és Růžena Svobodová útirajzában is. E leírások komparatív olvasata a hazai szerzők szelf-imázsaival, Ivo Andrić útirajzaival, Husein Tahmiščić cikkével még megragadhatóbbá teszi a kulturális idegenség tapasztalatát.
