Pataky Adrienn
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam: XII. , Szám 1, 2017, 33-50. oldal, ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2017.12.1.33-50
Absztrakt:
A tanulmány első fele Szabó Magda költői elnémulásának irodalomtörténeti és történelmi hátterét tárja fel, igyekezve a költőt az újholdasok fogalomkörébe rekanonizálni. A második rész a korai költészetet, főként a szonetteket vizsgálja, amelyeket a formán túl az antik művelődéstörténeti kontextus, az idő és tér sajátos kezelése és a természeti képek kötnek össze. A szonettforma felerősíti a versekben taglalt kötöttségektől és a háború terhétől való szabadulás vágyát. Erőteljes autobiografikus hatás érzékelhető e lírában: a várakozásokkal teli felnőtt élet hirtelen csalódása, a háborús időszak traumája, a határon lét és az emlékezet a katalizátora tehát ezeknek a szonetteknek, mint kötöttségeken belüli, apró mozgásoknak, kiforratlan kísérleteknek, amelyek az 1940 körüli Magyarország szimptómáiként is értelmezhetők.
