Zolczer Péter
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam: XII. , Szám 2, 2017, 39-50. oldal, ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2017.12.2.39-50
Absztrakt:
Bár a sci-firől elsősorban talán a futurisztikus technológiák jutnak eszünkbe, mégsem kérdéses, hogy a legtöbb ilyen műfajú alkotás komoly filozófiai kérdéseket (is) feszeget. Az Ergo Proxy japán animációs rajzfilmsorozat ebből a szempontból azért érdekes, mert sci-fi műfaja ellenére oly módon olvasztja magába a különböző filozófiai irányzatokat (pl. az egzisztencializmust, a fenomenológiát, a relativizmust), hogy azok egy egységgé állnak össze, miközben nem marad el a – bár nem egyszerűen kivonható, de egyértelműen jelen lévő – valóságközeli üzenet sem. Az anime történetszálai önmagába visszaforduló hurkokat alkotnak, ezért olyan „rétegzett” értelmezést tesznek lehetővé, melynek segítségével a narratív szerkezet látszólag egymással kapcsolatban nem álló szintjei is összekapcsolhatóvá válnak.
