Visy Beatrix
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam: XIV. , Szám 2, 2019, 73-82. oldal , ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2019.14.2.73-82
Absztrakt:
Súlyos és többszörös határsértéssel vádoljuk Tolnai Ottó regényét (Szeméremékszerek). Az elbeszélő-főhős akarva és akaratlanul, konkrétan és átvitt/poétikai értelemben is határsértéseket követ el. A cselekmény a határsávban játszódik, és ábrázolja a szerb–magyar határon zajló migráns-helyzetet, a határ fokozott őrzését. Az elbeszélő, aki két steril pohárral járja be a határsávot, maga is vádlottá, letartóztatottá válik, és olyan helyeket jár be, mint a fogda, börtön vagy a pszichiátria. Ezeket a helyeket Foucault deviancia- heterotópia fogalma alapján értelmezhetjük. Ezekben a fiktív helyzetekben a végtelen mesélés, a szerteágazó történetek és a fecsegés a szereplő fegyvere az őt kihallgató tisztekkel, orvosokkal szemben. Tolnai, már ismert módon, alteregókkal kérdez rá az elbeszélő személyére, elbeszélő és szereplő viszonyára.
