Kathleen McLuskie
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam: VIII. , Szám 2, 2013, 3-22 oldal. , ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2013.8.2.3-22
Absztrakt
Kathleen McLuskie nagy hatású tanulmánya mérföldkőnek számít a feminista shakespeare-kritika történetében. elutasítja azt a hagyományt, mely shakespeare színdarabjait a drámaíró saját nézeteinek leképezéseként tartja számon, s nem kívánja ezen nézetek alapján shakespeare-t sem a feministaelvek támogatójaként, sem pedig elnyomójaként mindenáron kategorizálni. Ehelyett azt hangsúlyozza, hogy több figyelmet érdemelnek azon narratív, poétikai és színházi stratégiák, melyek létrehozzák a darab jelentését. A tanulmány két shakespeare-darabot elemez egy újfajta feminista nézőpontból, a Lear királyt és a Szeget szeggel című műveket, és felvázolja a szöveg feminista reprodukciójának lehetőségeit. A Szeget szeggel esetében McLuskie álláspontja az, hogy a feminista kritika számára nincs belépési pont, mivel a narratíva dilemmái és a tárgyalt szexualitás teljes mértékben férfi szempontok szerint van felépítve, tehát ha egy feminista kritikus elfogadja a szöveg által kínált narratív, színházi és intellektuális örömöket, azt férfi nézőpont alapján teszi. McLuskie Lear király-interpretációjának hipotézise, hogy a narratíva és annak dramatizációja párhuzamot von a női engedetlenség és az anarchia közt, s ez a kapcsolat nyilvánvaló nőgyűlöletet sugall. épp ezért a feminista kritikus feladata ragaszkodni ahhoz, hogy a patriarchális család és heteroszexuális szerelem alternatívája nem a káosz, hanem a társadalmi rendeződés és affektív kapcsolatok új formáinak lehetőségét képezi
