Bányai Éva
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam XX. , Szám 2, 2025, 61-68. oldal , ISSN 1336-7307 DOI: 10.17846/PA.2025.20.2.61-68
Absztrakt:
Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regénye a transzkulturalitás és az elhallgatás tereit vizsgálja, a hiány megformálásának a kontextusában. A regényben a magyar–román–zsidó identitások határhelyzetei és a nyelvi hibriditás artikulálódik a hiány és a hallgatás narratív feszültségében. A hiány-regényként is olvasható mű egyik központi kérdésévé az válik, hogyan szólal meg a csend a transzkulturális tapasztalatban.
