Mitnyán Lajos
IN: Partitúra Irodalomtudományi folyóirat, Évfolyam XIX. , Szám 1, 2024, 85-96. oldal , ISSN 1336-7307
DOI: 10.17846/PA.2024.19.1.85-96
Absztrakt:
A tanulmány a digitális műalkotások bázisát képező algoritmusos jelek és mediális megjelenésformák vizsgálatát tekinti elsődleges céljának. Frieder Nake német matematikus, művészetteoretikus, algoritmus-művész elméleti írásaira alapozva a digitális vs. analóg képi jelek mibenlétéből és viszonyából kiindulva a digitális műalkotás keletkezését, majd az elkészült műalkotás lehetséges interpretációjának mediális vonatkozásait veszi szemügyre. A kutatás Nake nézeteit továbbgondolva a digitalitás kultúrafilozófiai konzekvenciáit veszi számba és az ún. „harmadik kultúra” térnyerésének jelentősége mellett érvel, melyet a digitalitás korszakát meghatározó gondolkodói attitűdként értelmez.
